TTK tábor - Időgép
Utazz velünk az Időgéppel!

Ha már megérkeztünk a jelenbe, ismerjük meg országunkat!

Magyarország a jelenben

Egy kis földrajz
Kis országunk Európa szívében, a Kárpátok ölében bújik meg. Alig több, mint tízezren lakjuk, ebből több, mint másfél millióan Budapesten, a fővárosban élnek. Szomszédos országaink Románia, Ukrajna, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Szerbia.
Legmagasabb pontunkat mindenki ismeri: Kékes, magassága 1014 m, de néhol 1015-re kerekítik, ezért mindkét adat elfogadható. Azt azonban kevesen tudják, hogy legnagyobb átlagmagasságú hegységünk mégsem a Mátra, hanem a Bükk. Itt találhatók az ország második és harmadik legmagasabb pontjai, a 959 méteres Istállós-kő, és a 956 méteres Bálvány is, de a Bükk-fennsík is 700-800 méteres tengerszint feletti magasságban van. Mindkét hegység az Északi-középhegység része, ami a legmagasabb a hat nagytáj közül, amik az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-közpéhegység és az Északi-középhegység.

Legnagyobb vízhozamú folyónk a "kék Duna", ami a Fekete-erdőben ered, északnyugaton lép be az országba, az északi határ mellett halad, majd az Ipollyal való találkozása után délnek fordul, és úgy szeli át az országot. Jóval a határon túl, deltatorkolattal ömlik a Fekete-tengerbe. Utána rangsorban a "szőke Tisza" következik, ami nevét a homoktól sárgálló vizéről kapta. Mivel vízhozama kisebb, sebessége nagyobb a Dunáénál, másképp is viselkedik. Szemben a lassan, egyenletesen hömpölygő folyammal, a Tisza össze-vissza kanyarog, vagyis csak kanyargott, míg Széchenyi István javaslatára a XIX. század elején nem szabályozták. Ekkor a kanyarokat levágták, és létrejöttek a holtágak, amik tulajdonképpen már tavak, huszen nem folyik bennük a víz, hiába van "folyóalakjuk". A Tisza a Máramarosi-hegyekben ered, és a Fekete-Tisza és Fehér-Tisza patakok összefolyásából jön létre. Tiszabecsnél lép be az országba, északnyugat felé folyik, majd délnyugatnak és délnek fordul, és a határon kívül, Nándorfehérvárnál Dunába torkollik. Az ország határain belül azonban hosszabb utat tesz meg a Dunánál, tehát itt visszaelőz. A Tisza és a Duna három részre vágják az országot - Dunántúlra, Tiszántúlra és Duna-Tisza közére.

Fővárosunk, Budapest
Fővárosunk az ország szívében, a Duna mentén található, a bal parti (keleti) síkságon Pest, míg a jobb parti (nyugati) dombokon Buda terül el. A város Pest, Buda és az ókor óta lakott Óbuda - akkori nevén Aquincum - egyesüléséből jött létre 1873-ban.
A város 1810-ben egy nagy tűzvészben szinte teljesen leégett. Az ürömbe azonban öröm is vegyül, mikor a tűzvészről beszélünk, ugyanis a enélkül ma nem lenne ilyen gyönyörű és egységes a belváros képe, ami így egyazon korban, és egyazon stílusban épült újjá.
A város egyik legnagyobb nevezetessége természetesen a Parlament épülete, ami 1896-ra készült el Steindl Imre tervei alapján, de éppoly fontos a Budai vár, a Hősök tere és az Andrássy út, a Mátyás-templom, a Citadella, a Halászbástya, a budavári sikló, a Gellért-hegy, a Nemzeti Múzeum, a Margit-sziget, a 0 km-kő, ahonnan az utak hosszát mérik, a Bazilika, ahol a Szent Jobbot (I. Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb kezét) őrzik, és még sorolhatnám, sőt, mindről egy egész regényt lehetne írni, de azt hiszem, mindannyian jobban járunk, ha nem teszem. :) Csak azt mondom még el: ha egyszer Pesten jártok, akkor semmiképpen ne hagyjátok ki az Állatkertet, a Vidámparkot (már ha még üzemel) és a Fővárosi Nagycirkuszt! :)

Nemzeti jelképek

Képi jelképek

Zászló
A trikolor (háromszínű) zászló a következőket jelenti: piros=erő, fehér=hűség, zöld=remény. Közepén a magyar címer.

Címer
A teljes címer, közepén a magyar, körlötte az elszakadt magyarok címerei. Tetején a Szent Korona, és két angyal tartja.

Kokárda
Elvben a kívül zöld a hivatalos kokárda, mert bentről kellene olvasni a színeket, de a kívül piros az elterjedttebb. Mindkettő használatos.

Szent Jobb
I. Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze.

Talán még ide sorolhatjuk a Parlamentet is, mert az ország és a főváros jelképe is egyben.

Koronázási jelképek
Ide tartozik a koronázási palást (arannyal hímzett, eredetileg misepalástnak készült), a kard, a jogar, az országalma, és a legfontosabb mind közül: a Szernt Korona. Fontos még, hogy az érvényes koronázásohoz nem volt elég az összes koronázi jelkép használata, hanem az esztergomi püsüöknek, Székesfehérváron kellett megkoronázni a királyt, akinek el kellett mondania a koronázási esküt, vagyis tiszteletben kellett tartania az ország hagyományait és törvényeit, később alkotmányát* is.

*alkotmány: alaptrövény, az ország formáját és a benne élők legalapvetőbb jogait és kötelességeit rögzíti.

Zenei jelképek

A magyar Himnusz
Kölcsey Ferenc írta 1823-ban, és Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben.

A videóban a zászló, a nagy Magyarország, és híres magyarok szobrai és képei láthatók.

A Szózat
A verset Vörösmarty Mihály írta 1836-ban, és Egressy Béni zenésítette meg 1843-ban.
A háttérben híres magyar emberek és helyszínek jelennek meg.

Oláh Ibolya-Geszti Péter - Magyarország
A felvétel a 2005-ös augusztus 20-ai tűzijátékkor készült, a szám első bemutatásakor. A televízióbemondó hasznos információkat közöl az eredetéről.

Keresztes Ildikó-Máté Péter - Hazám
Ez a szám is egy augusztus 20-án - ha jól emlékszem, 2009-ben -, a tűzijátékkor került bemutatásra.