TTK tábor - Időgép
Utazz velünk az Időgéppel!

Eger ostroma

Előzmények
1552-ben a törökök újabb nagy hadjáratot indítottak Magyarország ellen. Sorra estek el a várak, július 9-én Drégely, július 27-én a védők szabad elvonulás fejében feladják Temesvárt, július 30-án elesik Lippa, majd augusztus 11-én Karánsebes és szeptember 4-én Szolnok is. Ezek után már csak Eger vára védi az ország északkeleti részét, ahogy az Egri csillagokban olvashatjuk: "Ha Eger elesik, nem állhat meg se Miskolc, se Kassa." Az egész régió sorsa enek a várnak a sorsán múlik...
A várat Dobó István, aki 1548 óra a vár kapitánya, mindössze 2100 védővel próbálta megtartani, akik közül sok volt a környékről a várba menekült paraszt, Kara Ahmed és Hadum Ali pasák 75000 fős serege ellen.

Az egri vár felépítése 1552-ben
A képen az egri vár mai alaprajza látható.

Az Egri csillagokban teknősbékához hasonlítják. Valóben elég szabálytalan erődítmény, különböző részei különböző korokban épültek. Az 1552-es ostrom idején a következő részei lehettek meg:
Délen a Varkoch-bástya, a mai főbejárat, ettől keletre a Hippolyt-kapu, ami fölött szintén van egy torony, DK-en egy ágyúteremmel rendelkező fülesbástya*, a keleti várfal a Setét-kapuval, ami a kazamatákba vezet, a fal északi oldalát a Sándor-bástya zárhatta le. Az északi fal nyugati végén állt már akkor is a Tömlöc-bástya, a nyugati várfal pedig a Dobó-bástyától indult, majd kelet felé megtörve csatlakozott a Varkoch-bástyához. Ennél a törésnél, illetve a Varkoch-bástyától nyugatra volt egy-egy ágyúdomb*.
*fülesbástya: a XVI. században jelent meg az újolasz bástyatípus, mely ötszögletű volt, ezáltal a védők minden irányből tudtak lőni innen, viszont nehezebb volt beletalálni, mert a támadók nem tudták eléggé oldalról meglőni.
*ágyúdomb: magasabbról könnyebb átlőni a várfal fölött, ki a támadókra, ezért a védők ágyúbomdokat emeltek.

A védők hősiessége
A törökök szeptember 9-től másfél hónapig ostromolták a várat, mégsem jártak sikerrel, annak ellenére, hogy a császári felmentő sereg nem is érkezett meg. (Tulajdonképpen el sem indult, mert a császárnak az volt az érdeke, hogy a török terjeszkedjen el keletre, és akkor székhelye, Bécs biztonságban marad...) A védők nem csak hagyományos módszerekkel küzdöttek, a nők is találtak maguknak feladatot: szurkot olvasztottak, ezt zúdították végig a létrán felfelé mászó törökökön, sőt olykor szurok híján még a forró levest is a nyakukba öntötték. Ez  a korábban sosem látott módszer félemlítette meg a janicsárokat, azt hitték, magával az ördöggel találkoztak szembe, mikor forró lé folyt végig rajtuk. Az Egri csillagok ír egy férjét elvesztő asszonyról is, aki dühében és fájdalmában kardot ragad, és megannyi törököt levág, míg végül életét adja hazájáért. A védők mindannyian kitettek magukért, főleg Dobó kapitány, aki lelkesítő szónoklataival tartotta embereiben a lelket, egészen az október 17-ei utolsó ostromig. Tudták, minden ezen múlik, a török sergenek lassan vissza kellett indulnia a fővárosba, hogy ott töltse a telet, így mindkét fél teljes erőbedobással, utolsó elkeseredésével harcolt, de a hős egriek ezt a csatát is megnyerték, ezt a rohamot is visszaverték. Másnap reggel pedig a védők arra ébredtek, hogy a törökök nincsenek sehol, és megvédték az egész megmaradt Magyarországot. :)

Eger viadalának ábrázolása
Tinódi Lantos Sebestyén: Summáját írom... kezdetű históriás éneke a Kárpátia feldolgozásában, képekkel Magyarországról és az Egri csillagok című filmből.