TTK tábor - Időgép
Utazz velünk az Időgéppel!

Eger vár ostroma

A török seregek 1552. szeptember 9-én kezdték el ostromolni Eger várát, és tüzérségi tűzzel próbáltak rést ütni a falakon.  A várban 2100 magyar védő állt Európa rettegett hódítójával szembe. Eger vára ellen több mint 75 ezer fő török vonult fel, az akkori viszonyokhoz képest korszerűen felfegyverezve. 1552-ben a törökök új hadjáratot indítanak az ország fontos várai ellen. A várat 400 magyar és több más nemzetiségű zsoldos védi. A 32. napon a törökök elfoglalják a vizivárost, ekkor a várkapitány Lossonczi István hitt a beglerbég szavának, aki szabad elvonulást ígért. A vár védőitmegtámadták, és mindenkit felkoncoltak.
Az ország középső részén már csak az újonnan felépült Szolnok és északon Eger vára állt és védte az ország keleti és északi felét. Ali basa először Szolnok ellen indult, melyet hatalmas új falak és egy erős, több nemzetből álló zsoldos várőrség védett Nyáry Lőrinc kapitánysága alatt. Anyolcadik napon a zsoldos őrség nagy részetitokban elhagyta a várat.A törökökamint ezt észrevették, a várat elfoglalták és a kapitányt fogságba ejtették. A szolnoki vár eleste után a török hadak Eger vára ellen vonultak.

Előkészületek:
Kara Ahmed fővezér tábora az Eger patak nyugati oldalán helyezkedett el, Szokoli Mohamed serege a pataktól keletre Tihamér faluig, Khadim Ali budai pasa katonái, a vár és a város északi oldalát foglalták el.A várban összesen 1094 fő kiképzett katona, valamint 824 fő önkéntes szolgált, akik a török támadásának hírére jelentkeztek várőrségbe.A kapitány igyekezett a várat felkészíteni a török támadásra. A falakat több helyen megerősítették, az ellátáshoz és a harchoz szükséges készleteket biztos helyen tárolták. A várba érkezett önkéntes védőket felfegyverezték és igyekeztek felkészíteni őket a feladataikra.

Az ostrom napjai:
Az ostrom 1552. szeptember 9-én kezdődött el,a török tüzérség folyamatosan lőtte a vár falait egészen szeptember 28-i, és el is foglaltak egy tornyot. Dobó azonban hatalmas csatában kiverte a törököt a várból. Október 4-én felrobbant a székesegyház sekrestyéjében tárolt lőporkészlet, ami jelentős anyagi károkat okozott a védőknek.A törökök kihasználva a robbanás okozta pánikot újabb ostromot indítottak a vár ellen, de végül visszavonulásra kényszerültek. Az október 12-i ostrom reggeltől estig tartott.Először a vár épületei kerültek ágyútűz alá, de ezt a törökök cselnek szánták és hamarosan megindították a támadást az Ó- kapu-bástya ellen, de hirtelen a vár másik végében álló – Föld- és Tömlöc-bástya ellen indítottak támadást, majd ezzel egy időben megtámadták a Bolyki-tornyot is. A támadás azonban nem járt sikerrel.

Az október 13-i végostrom, a legelkeseredettebb küzdelem a Föld- és Tömlöc bástyán alakult ki. Az oszmán seregek súlyos veszteségeket szenvedtek és visszavonultak a táboraikba.Atörök had elvonulásra készülődött. Ahmed és Szokoli Mohamedseregével 1552. október 17-én vonult el az egri vár alól. Ali budai pasa csak másnap követte őket a csapataival. Egy válogatott huszárcsapat Ali serege után eredt és Üllőnél megtámadták őket.Az oszmán seregek súlyos veszteségeket szenvedtek és visszavonultak a táboraikba.Atörök had elvonulásra készülődött. Ahmed és Szokoli Mohamedseregével 1552. október 17-én vonult el az egri vár alól. Ali budai pasa csak másnap követte őket a csapataival. Egy válogatott huszárcsapat Ali serege után eredt és Üllőnél megtámadták őket. A korabeli források 300-nál több magyar halottról és 200-nál több magyar sebesültről számolnak be. A magyarok 1552-es győzelme Eger váránál azzal a jelentőséggel bírt, hogy ebben a században először sikerült megvédeni egy magyar várat a török főerőkkel szemben.